Halász Ignácz (sam.)

Halász Ignácz

Halász Ignácz jala Ignaz Fischer (1855–1901) lij uŋgáralatj-juvdálatj filolågå gie lä dåbdos suv bargost sámegielajt tjåhkketjállet.

Ignaz Fischer lä riegádam Tés'an Uŋgáran mårbmesmáno 26. b. 1855. Sån lågåj Budapesta universitiehtan. 1877'ist 1892'áj sån åhpådij Stuhlweissenburga allajårrkåskåvvlån, ja 1893 jagen sån lä nammaduvvum professuvvraj uŋgáralatj filologijan Klausenburga universitiehtan. 1880 ja 1890 gaskan, Uŋgáralatj diedaakademijja suv räjjin Vuona ja Sverji gida, gunne sån tjuhkkistalaj sämij vulijt, subbtsasijt ja bágojt.

Suv tjällusa sebrudihtij Ritkábbés homályosabb képzök ('särralágátj formatijvalatj (giella)jiena birra'), Magyar szók az eszaki szláv nyelvekben (‘uŋgáralatj bágoj nuarttaslávalatj gielajn birra’), Svéd-lapp nyelv (‘Sverji-sáme giela’) ja Az ugorszamojed nyelvrokonság (‘ugro-samojiedalatj giellaberulatjvuoda birra’). Sån áj tjuhkkij ja jårrgålij suomalatj älbmuklávlojt; sån jårrgålij ja almodij Grimm-vieljaj subbtsasijt; ja sån áj uŋgáralatj älbmuksubbtsasijt tjuhkkij ja almodij.

Halász Ignácz jämij vuoratjismáno 9. biejven, 1901 jagen, Budapest'an.

Tjällusa

• 1881 - Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok. Budapest : Akadémia könyvkiadó hivatala, 1881.
• 1885 - Lapponica, 1, Sprachtexte im schwedisch-lappischen Dialecte der Lule- und Pite-lappmark : gesammelt und zum Teil mit ungarischer Übersetzung, sowie einem lappisch-ungarisch und deutschen Glossar. Budapest : [s.n.], 1885. [Separatabdruck aus B. 19, der von der Ungar. Akademie d. w. herausgegebenen Zeitschrift “Nyelvtudományi közlemények”.]
• 1886 -
• 1888 -
• 1891 - Svéd-lapp nyelv 4: Déli-lapp szótár. (Ugor füzetek ; 10) Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1891.
• 1893 - Svéd-lapp nyelv, 5, A Pite-lappmark Arjepluogi egyházkerületéből. Budapest : Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1893.
• 1896 - Svéd-lapp nyelv, 6, Pite lappmarki szótár és nyelvtan. Rövid karesuandói lapp szójegyzékkel. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1896.

This article is based entirely or in part on material from the Jewish Encyclopedia (1901–1906). The copyrights for that book have expired and they are therefore in the public domain.

Denne artikkelen er heilt eller delvis basert på materiale frå Jewish Encyclopedia. Verket er no i offentleg eige på grunn av at eineretten er forelda.